Sikerült túljutnunk a száraz tantermi órákon, sőt sikeresen le is vizsgáztunk elméletből... ideje végre kormány mögé ülni:

• Sikeres KRESZ vizsgát teszel ami után (minél hamarabb)
• bejelentkezel az autósiskolába, akik 
• kérnek neked rutinvizsga időpontot az NKH-tól,
• amiről néhány nap, esetleg egy hét alatt megérkezik a visszajelzés,
• hogy néhány hetet még várnod kell, de 
• már ilyenkor felveszed a kapcsolatot a kijelölt gyakorlati oktatóval,
• akinek rengeteg tanítványa lesz valószínűleg, így csak
• a majdani vizsgaidőpontod előtt valamivel kezdesz el egy gyakorolni vele a rutinpályán.

2014. július 14-én jött el végre a nap amikor beülhettem az autóba. Némiképp izgultam, mert addig a napig a dobozos felépítményű Transit volt a legnagyobb amit huzamosabb ideig terelgettem, de gyanítottam, hogy az itt vezetendő autó valószínűleg nagyobb lesz. Így is volt:

Őfelsége még a pályán lévő tanulóautóknál is nagyobb valamivel, az orrán lévő típusszámból kikövetkeztethető (1824), hogy egy 18 tonna megengedett legnagyobb össztömegű 240 lóerős variánsról van szó. Természetesen a sok tanulókéz által már ugyan némileg leamortizált, de még a ki tudja hányszor átpörgött és így is 300.000+ km-t mutató óra ellenére is készséggel teszi a dolgát.

Tulajdonosa és egyben az oktatónk egy tapasztalt és sokat látott fazon, nagyon megkedveltem az együtt töltött idő alatt. Egyesek által kifogásolt szigorú hangneme szerintem megteremti a kellő tiszteletet az autó méretei és súlya iránt, minden apró vezetéstechnikai trükk amire megtanított ezidáig nagyon hasznosnak bizonyult.

A rutinpálya egyébként a  1194. Budapest Hofherr Albert u. 109. sz. (M5 mellett) alatt található, ami egy BKV Tanműhely és Tanpálya. Itt autósok, motorosok, buszosok és persze rengeteg teherautós vezet. Talán az egyetlen megfelelő méretű rutinpálya a városban a nagyobb kategóriák számára. A cím itt is félrevezető egy kicsit, mert a Hofherr Albert utcából még le kell térni a Citroën utcába:

Az alábbi linken olvashattok az NKH C kategóriára vonatkozó tantervi és vizsgakövetelményeiről:

http://bit.ly/1ssZABg

Az első vezetésen tehát megismerkedtünk az autó alapvető működési sajátosságaival, kezdve a kötelezően ellenőrizendő és hangosan kimondandó megállapításoktól:

• Motort beindít, levegő feltöltődést megvár (általában már megvan, mert előtted mentek vele), fékre álló helyzetben rátapos.
• "Tartálynyomás rendben, nyomásveszteséget nem tapasztalok."
• Sebesség-Irányjelző-Körültekintés-Kézifék (SIKK) megindít és rögtön állóra fékez.
• "A fék működőképes."

Ezután mehetünk is a dolgunkra :)

Mivel a rutinvizsgára készülünk fel értelemszerűen azokat a feladatokat vesszük sorba, amelyek ott előfordulhatnak. Az első 3 feladat mindenki számára kötelező:

1. Elindulás – gyorsítás – megállás intenzív fékezéssel

A tanpályán a szlalomhoz kialakított járdaszegély mellé fordulunk 2-esben, majd az autó egyenesbe hozása közben 3-ik fokozatba kapcsolva felgyorsítunk kb. 30 km/h-ra és a harmadik szlalomoszlop előtt megállunk.

Követelmény:

• A feladat végrehajtása előtt a vizsgázó az üzemi fék működését ellenőrizze.
• Légfékberendezés esetén ellenőrizze a légtartály és fékező nyomást. 
• A vizsgázó a biztonsági övet csatolja be, amelyre a figyelmét külön fel kell hívni (nálam nem szóltak, nem csatoltam be és nem számított hibának, mert tolatáskor rögtön ki is kéne kapcsolni, ezért rutinpályán felesleges). 
• A vizsgázó a tehergépkocsival az indító fokozat kapcsolása, irányjelzés, körültekintés után, a kézifék kiengedése mellett, egyenletesen,rángatás mentesen induljon el a járdaszegély mellől. 
• Fékpróbával ellenőrizze az üzemi fék hatásosságát, majd újra induljon el. Kapcsoljon fel legalább harmadik sebességi fokozatig, gyorsítson fel száraz úton 30-35 km/óra, nedves úton 20-25 km/óra sebességre. Az adott sebességnél, az úttest szélén elhelyezett, sárgára festett jelzőbójától kezdve intenzív fékezéssel, visszakapcsolás nélkül 24 m-en belül álljon meg úgy, hogy a tehergépkocsi első lökhárítója az útburkolatra a sáv teljes szélességében felfestett sárga vonal és a sáv két szélén elhelyezett bóják síkja előtt legyen.

Sikertelenséget okozó hiba, ha a vizsgázó:

• az üzemi fék működését, hatásosságát nem ellenőrzi, 
• nem képes az előírt sebességre felgyorsítani a tehergépkocsit,
• nem képes a feladat végrehajtása során a tehergépkocsit a 4 méter szélességű sávon belül megtartani,
• az útburkolatra felfestett vonal előtt nem képes megállni,
• a fékezés kezdetét meghatározó jelzőbója előtt a tehergépkocsi hosszánál távolabbról kezdi meg a fékezést,
• balesetveszélyes manővere miatt a szakoktatónak be kell avatkoznia.

2. Hátramenet legalább 20 méter hosszú egyenes szakaszon

Az előző, gyorsítási feladat elvégzésével, rögtön hátra is tolathatunk, hogy felkészüljünk a szlalomra. Minden tolatás megkezdése előtt a tükörbe pillantva kimondjuk: "Látom a tolatásbiztosítót." Ez a hátratolatás egyben a második kötelező feladat is egyben:

Követelmény:

• A vizsgázó a tehergépkocsival, kicsatolt biztonsági övvel, a hátrameneti fokozat kapcsolása és kellő körültekintés után induljon el. Haladjon folyamatosan az előírt útszakaszon, és eközben a visszapillantó tükörből ellenőrizze a tehergépkocsi mozgását, a manőver helyességét, majd álljon meg a járdaszegély mellett.
• A feladat csak kijelölt biztosító személy közreműködése mellett végezhető el (ez a többi vizsgára várakozó lesz, akik odaállnak tolatás előtt mögéd, olyan helyre, hogy látszódjanak a tükörben).

Sikertelenséget okozó hiba, ha a vizsgázó:

• nem képes a feladat végrehajtása során a tehergépkocsit a 4 méter szélességű sávon belül tartani, abból a tehergépkocsi eleje, vagy hátulja „kilóg”
• a feladat megfelelő végrehajtása érdekében kettőnél többször megáll és korrigálni kényszerül;
• balesetveszélyes manővere miatt a szakoktatónak be kell avatkoznia.

3. Szlalom menet előre – megközelítés

A szlalomot itt természetesen nem valami rally mutatványnak kell elképzelni, hanem inkább lassított felvételnek, ahogy szépen elviszed a kerekeket az oszlopok és a padka mellett néhány centire. Az első oszlopot balról kerülve kezdesz, a végén a negyedik oszlop ami majdnem a padka mellett van már csak megközelítésre szolgál. Érdekesség, hogy ezeket az oszlopokat a buszos szlalom miatt messzebb szokták húzni a padkától és láttam már olyat, hogy az így kiszélesített pályán vizsgázott teherautós is (nem vette észre vagy nem foglalkozott vele a vizsgabiztos), így sokkal kényelmesebben elfért az oszlop és a padka között. Én a szűkebb verziót gyakoroltam és úgy is vizsgáztam, kellő körültekintéssel egyáltalán nem nehéz ez sem.

 Követelmény:

• A vizsgázó a tehergépkocsival a járdaszegély mellől az indító fokozat kapcsolása, irányjelzés, körültekintés után induljon el a kijelölt pályán. A bóják között, egyenletes sebességgel, a sebességgel összehangolt kormányzással, folyamatosan haladjon előre, közelítse meg (kb. 50 cmen belül) a negyedik bóját. Megállás után, ha szükséges, használja a kéziféket, majd hátramenetben távolodjon el a megközelített bójától annyira, hogy a szlalom pályát elhagyhassa. A bóják közötti manőverezésközben az irányjelzőt nem kell használni.

Sikertelenséget okozó hiba, ha a vizsgázó:

• szlalomozás közben, vagy a megközelítéskor bójához ér;
• nem képes szlalomozás közben a tehergépkocsival a kijelölt pályán maradni;
• a feladat végrehajtása során képtelen a kormányt, a gáz-, a tengelykapcsoló- és a fékpedált összehangoltan kezelni, és emiatt megállásra, vagy korrigálásra kényszerül;
• balesetveszélyes manővere miatt a szakoktatónak be kell avatkoznia.

A fenti 3 alap-(vagy kötelezően bemutatandó) feladat mellett van még 7 amit be fogtok gyakorolni, ám ezek közül már csak egyet kell majd bemutatni a vizsgán. Lássuk mik lehetnek ezek:

Opció 1 - Megállás és elindulás – emelkedőn

Opció 2 - Hátramenet rakodórámpához arra merőlegesen

Opció 3 - Rakodórámpa mellé állás balra hátramenetben – elindulás a rámpa mellől

Opció 4 - Rakodórámpa mellé állás jobbra hátramenetben – elindulás a rámpa mellől

Opció 5 - Beállás kapubejáróba előremenetben jobbra – kiállás

Opció 6 - Saroktolatás

Opció 7 - Megfordulás hátramenet közbeiktatásával (Y megfordulás)

A fenti opciók közül egyedül a 6-ost azaz a saroktolatást nem gyakoroltuk külön és vizsgán sem láttam, hogy bárkinek csinálnia kellett volna, valószínűleg azért mert gyakorlatilag megegyezik a hosszanti rámpára tolatással (opció 3 és 4). Az összes többit végigcsináltuk, egyik sem nehéz különösebben. Az opciós feladatok követelményeit és a sikertelenséget okozó hibákat megtaláljátok részletesen a már említett NKH-s doksiban: http://bit.ly/1ssZABg

A vizsga napján (2014. július 18.) összesen 5-en jelentünk meg reggel a tanpályán. 2 kolléga E, a maradék 3 pedig C rutinvizsgára készülődött, köztük én is. Ilyen esetben az E kategóriával szoktak kezdeni, hogy a pótkocsi felakasztása ne vegyen el időt a vizsgázóktól, igaz a leakasztás sem tart sokkal kevesebb ideig, mindössze néhány perc a szünet. Miután átestünk egy utolsó eligazításon a két E-s kolléga készülődhetett is a kezdésre, mi C-sek pedig elláttuk a tolatásbiztosítói feladatokat, azaz a hátramenet megkezdése előtt megjelentünk a tükör látóterében egy pillanatra, hogy a vizsgázó bemondhassa a "Látom a tolatásbiztosítót!" rigmust.

Lassan rám került a sor és természetesen némi izgalommal vegyes várakozással huppantam a vezetőülésbe. Miután leegyeztettük a fiatal és szimpatikus vizsgabiztossal az adatokat, a kötelező ellenőrzési procedúra elvégzése után neki is indulhattam az első három feladat elvégzésének. Mivel az első C-s vizsgázó szlalomjánál feltűnt a vizsgabiztosnak, hogy a bóják a buszos íveken maradtak, így intézkedtek az arrébb helyezésükről, nekem már tehát a szűkebb pálya jutott, ami mint mondtam egyáltalán nem nehéz ha a begyakoroltak szerint haladsz.

Mikor a szlalom végén befejeztem az utolsó bója megközelítését is, mondanom kellett egy számot 1 és 7 között, amivel ki is választottam, hogy mit kell megcsinálnom az opciós feladatok közül. A jobbra hátra rámpára tolatást fogtam ki,
ami azért egy kicsit nehezebb mint a lejtőn elindulás, de talán könnyebb mint az Y forduló (de van aki az Y-t szereti jobban, változó). Mindenesetre van korrigálásra is lehetőség, így a betolatás után még elmozdulhattam, hogy közelebb kerüljek a rámpához és teljesen egyenesen álljak. Ez sikerült is, úgyhogy megkaptam a "megfelelt" minősítést, mehettünk szóbelire (BÜ).

A tanpálya sajátossága, hogy BKV tanműhely üzemel a helyszínen, így van több olyan része is az épületnek ahol szóbeli vizsgát lehet tenni úgy, hogy rendelkezésre áll egy rakat alkatrész illetve légfék ábrázolás, hogy mutogatni is lehessen. A helyiség ahol mi voltunk egy olyan légfékábrázolást foglalt magában, ahol az egyes alkatrészek külön meg voltak nevezve, így kvázi puskázni is lehetett róluk, de erre nem igazán volt szükség :)

A szóbelin utolsóként kerültem sorra és sikerült kihúznom az egyik legkönnyebb tételt, ami a világítással (melyik izzó hány wattos stb.) a kuplunggal (mennyi a holtjáték, mi történik ha az csökken vagy nő stb.) és az izzítóberendezésekkel (milyen fajták vannak, melyik hogy működik...) kapcsolatban tett fel kérdéseket. Mindent szépen elmondtam, egy-egy apró bizonytalanság volt csupán, de a vizsgáztató nem türelmetlenkedett, sőt a végén még vagy 2 percig mutogatott egy szétszedett kuplungot és mesélt bizonyos alkatrészeinek a pontos működéséről. Elköszönéskor még figyelmeztetett, hogy óvatosan vezessek majd a forgalomban és sok sikert kívánt, a "megfelelt" minősítést persze itt is megkaptam :)  (A BÜ vizsgáról még a végén szó lesz)

A rutinvizsgák után végre kimehetünk a "többiek" közé, amit ilyenkorra már nagyon vár az ember, mégiscsak az a "valódi" vezetés ha a forgalomban vagyunk.

Az elindulása előtt elhangzott még néhány jó tanács, de gyakorlatilag a rutinpályán már kigyakorolt íveket és fordulási tapasztalatokat kell csupán alkalmazni az utcán is. A tachográfot be kell üzemelni, hiszen részt veszünk a forgalomban, ami esetünkben egy még analóg, azaz korongos készüléket jelent. A korong kitöltésének részleteit elolvashatjátok a linkgyűjteményemben is említett Kis András által írt blogban a következő címen:

http://kisaetr.blogspot.hu/2012/09/tachograf-korong-kitoltese.html

A környék zsúfoltsága és a kötelezően betartandó tilalmi táblák miatt nem túlságosan sok útvonal van amit vizsgára használni lehet, így néhány alkalom alatt az összes útvonal sajátosságait sikerült végigvenni. Az autó kezelése nem különösebben nehéz kinn a forgalomban sem, egy-két olyan hely van ahol oda kell figyelni a méreteire, de egyébként szinte személyautós könnyedséggel navigálható végig a környéken.

Az útvonalakat megismerve magabiztosan néztem a vizsga elébe, amire természetesen rengeteget kellett várni a rutin után...

A 2014. július 18-i rutinvizsga már-már feledésbe merült mire augusztus 22-én elérkezett a forgalmi vizsga napja is. Éppen azt a fiatal és szimpatikus vizsgabiztost sikerült kifogni, aki rutinnál is vizsgáztatott, így legalább amiatt nem kellett izgulnom, hogy esetleg egy feleslegesen szigorú és kötekedő alakhoz kerülök.

A forgalmi vizsgára vonatkozó NKH-s követelményeket és a sikertelenséget okozó hibákat is felsoroló dokumentumot itt újra belinkelem: http://bit.ly/1ssZABg a forgalmi vezetésre vonatkozó részt az 50. oldaltól olvashatjátok.

A tachográfkorong kitöltése és megfelelő behelyezése után elvégeztem a kötelező napi legelső elindulásnak megfelelő ellenőrzéseket: világítóberendezések, fék, légnyomás stb. Majd SIKK és indulhatunk is :)

A pályáról kifelé gurulva megkérdezte a vizsgáztató, hogy merre indulnék el Miskolcra innen, ezzel le is tudtuk az úgynevezett "térképolvasási" feladatot, de ez a mai technika mellett meglehetősen feleslegesnek is tűnik lássuk be. A kihajtás után még egyszer félre kellett állnom, mintha megérkeztünk volna valahová, ez csupán egy megfelelő (indexelős, lassítós, félrehúzódós) padka mellé állást jelent, ami után rögzítesz a kézifékkel, lelépsz a pedálokról, majd ha ez rendben van akkor tovább haladhatsz.

A vizsgaútvonal nem volt eseménytelen, egyszer egy nagy ívben szemből, az én sávomat teljesen elfoglaló nyergest kellett időben észrevenni és elengedni, egyszer meg egy tilalmi tábla miatt kellett elhagyni a főutat, ez utóbbit azonban már ismertem a gyakorlásról.

Mentünk tehát egy kört a környéken, majd visszacsorogtunk a telephelyre ahol végül három hibavonalat kaptam, miszerint: túl keveset vagy túl sokat használtam az irányjelzőt, keveset használtam a tükröket, nem elégszer figyeltem a mellettünk haladókra. Hát... ezek ilyen kötelező jellegű hibáknak tűnnek nekem, mert szerintem egyiket sem követtem el, nem beszélve arról, hogy a vizsgabiztos nem is látja az arcod miközben vezetünk, mert köztünk ül az oktató aki teljesen kitakar engem a biztos látómezejéből, tehát nem érzékelhette, hogy forgott a fejem állandóan a tükrök felé...az indexet természetesen használtam végig, lehet, hogy az volt a baj, hogy az egyik balra kanyarodó sávban a lámpára várakozva kinn hagytam az irányjelzőt amíg zöld nem lett... nem tudom.

A lényeg, hogy ezzel sikerült is letudni a forgalmi vizsgát ami után még a következő teendők várnak:

• Várj ki teljes 3 munkanapot, majd a negyediken (én pénteki vizsga után csütörtökön intéztem) menj be a Petzvál utcai NKH-hoz ahol egy vizsgaigazolást fogsz kapni a sikeres C kategóriás vizsgádról.
• Az igazolás még nem kerül pénzbe!
• Az ügyfélfogadási időket és elérhetőségeket itt találod:

http://www.kormanyhivatal.hu/download/d/ad/a0000/Kozl_nyitva-tartas.pdf

Én csütörtöki napon voltam, nyitásra odamentem de már a 16-os sorszámot kaptam. Igaz az előtted lévők más ügyeket is intézhetnek, én is hamar sorra kerültem.

Ami legyen nálad:

• Jogosítvány, személyi, lakcímkártya;
• A megfelelő orvosi igazolás;
• Bizonyítvány (legalább 8 általános) - eredeti, nem fénymásolt; 
• A vizsgádról kapott lap amit a vizsgabiztos állít ki és ad neked másolatot róla a forgalmi vizsga után;
• A vöröskeresztes papír amit annak idején még B kategória előtt megszereztél EÜ vizsgán.

Ez utóbbit szerintem nem veszik túl komolyan (illetve nem tudom) hiszen sokaknak már igen hosszú ideje megvan a jogsija és ez a kis EÜ igazolás soha semmihez nem kellett korábban. Én csodával határos módon megtaláltam a fiók mélyén így vittem azt is.

Ha mindent beadtál pár perc alatt kiállítják a vizsgaigazolást, emellett visszaadják az orvosi igazolásod azon példányát is amit annak idején még az iskolában bejelentkezéskor leadtál.

Ha csak ezt a kategóriát akartad elvégezni:

Mehetsz is bármelyik okmányirodába, ahol 4.000 Ft-ért cserébe ki fogják állítani az új jogosítványodat. 

Ha azonban a C kategória után rögtön mész E-re is, akkor:

Ne menj még az vele okmányirodába mert nem akarod kétszer kiváltani az új jogsidat. Helyette:

• Irány az autósiskola és fizesd be az első részletet illetve add le az orvosit amit visszakaptál;
• Kezdd el ahogy lehet az E kategóriás tanfolyamot;
• Vigyázz nagyon az újonnan szerzett vizsgaigazolásodra, mert minden E kategóriás vizsga előtt be kell majd mutatnod, illetve később ezzel válthatod ki ugye a jogsid is.

Az E kategória elméleti felkészítőjéről és elméleti vizsgájáról már szó volt korábban a C mellett, mivel alig volt különbség a kettő között. Az E kategóriára vonatkozó követelményekről is külön dokumentum található az NKH honlapon, ezen a címen: http://bit.ly/1sw0vCh

Nézzük milyen volt pótkocsival a rutinpályán:

• Nincs szlalom
• Nincs gyorsítás/fékezés
• Nincs emelkedőn elindulás
• Felejtsük is el a C kategóriás gyakorlást, póttal nem fogjuk megcsinálni...

Az NKH szerint kétféle feladatot kellene tudni végrehajtani. Az egyik:

Elindulás, haladás, sávváltoztatás után megállás a rakodó rámpa előtt, tolatás rámpához arra merőlegesen

illetve a másik irányból:

Na ez az amit NEM kell majd csinálni. A tanulókat sose láttam le/fel akasztgatni a pótkocsikat a tanpályán, csak az elméletét vesszük végig, illetve láthatjuk egyszer-egyszer ahogy az oktató elvégzi.

A másik feladat azonban az egyetlen vizsgafeladat is egyben:

Járműszerelvénnyel hátramenet kanyarban, megfordulás

vagy félpóttal:

Ennyi. Ezt a tolatás/megfordulást kell kigyakorolni balról és jobbról is, mert éppen csak ennyi lesz a vizsgán is. A balról tolatás valamivel könnyebb, hiszen az az "élő" oldal, tehát balra kanyarítva a pótot, még szabad szemmel kitekintve is lekövetheted a mozgását. Jobbra hátramenetben azonban szinte kizárólag a visszapillantóra hagyatkozol, azok közül is a nagy látószögűre mert abban látszik a teljes pót. A feladat egyáltalán nem nehéz, szépen lassan kell menni, így ha esetleg elbizonytalanodsz hogy merre kell tekerned a kormányt, van időd kigondolni és/vagy korrigálni.

A hely elég lesz, nagy hülyeséget nem lehet csinálni. Még csak az sem követelmény, hogy egyenesen érkezz meg a megfordulási pontra, de a gyakorlás miatt én azt javaslom próbáld meg. Jó párszor megismételtük a balra betolatást, majd csináltunk néhány  jobbra tolatást is. Sőt a hosszan hátrafelé tolatást is volt alkalmam gyakorolni. Innentől kezdve már csak a műszaki elméletet kell bemagolni, ami néhány, főleg a pótkocsira vonatkozó tételből fog állni. (A BÜ vizsgáról még a végén szó lesz)

Az élmény még friss, most voltam ugyanis 2014. október 17-én rutinvizsgán, ahol a következő történt:

Reggeli kezdés, ketten E kategóriára, ketten C-re jöttek. Én kezdtem. A vizsgabiztos kicsit merevnek tűnt elsőre (szürke öltöny, nyakkendő a teherautóba) de nem volt az a kekeckedő típus. Mivel csak a kétféle megfordulás között kellett választani, kaptam egy fülest, hogy ha megkérdezik, hogy A vagy B-t választanék-e, mondjak B-t mert az a balra tolatás. Hát nem kérdezte, hanem helyette húznom kellett papírok közül és természetesen a jobbra tolatást sikerült kifogni. Mondjuk mivel gyakoroltam, nem tartottam tőle sokkal jobban mint a másiktól.

Az ellenőrzés és a kötelezően bemondandó dolgok itt is kellenek mint a C kategóriánál. Miután gyorsan túlestünk rajta már mehettem is a kereszteződéshez, hogy megcsináljam ezt:

Szép lassan csorogtam hátra jobbra, fordítottam először balra, majd később ugye jobbra a kormányt, de az érkezéskor egy kicsit ferde lett a pót amit még megállás előtt kikorrigáltam. Teszem hozzá nem is kellett volna, hiszen az nem követelmény, még a korrigálás előtti pillanatban meg akart szólalni a vizsgabiztos, hogy megfelelt, de aztán megvárta amíg egyenesbe kerülök :)

Úgyhogy ez a része ennyi.

A műszaki szóbelit (BÜ) a vizsgabiztos az E kategóriások esetében nem vitte be a műhelybe, hanem odamentünk a vezetett teherautó mellé, hogy azon is lehessen mutogatni ha szükséges. Kihúztam a 7-es tételt, amin a pótkocsit rögzítő mechanikus fék, a pótkocsi légtartályának leeresztése és a pótkocsi vonórúd szerepelt. Adott némi gondolkodási időt amire nem igazán volt szükségem :) majd pikkpakk elmutogattam neki a dolgokat, hiszen túl sok mondandó nincs ezekről az alkatrészekről. Rá-rá kérdezett volna még a karbantartásukra, de azokat is beleszőttem a mondandómba, így nem volt semmi ami kimaradt volna. A pótkocsi légtartályát kissé nehezen tudtam megmutatni, de csak azért mert egész kicsit volt az első tengely előtt/fölött és viszonylag magasan, így mélyre kellett nagyon hajolni, hogy látni lehessen, lehetőleg térdelés nélkül :) de persze meglett az is.

Amit én csak műszaki szóbeliként szoktam itt emlegetni az valójában BÜ., azaz Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés néven ismert az NKH és néhány autósiskola szótárában. Erre külön tételek vannak amelyeket szintén megtaláltok a már említett NKH-s vizsgakövetelmények között:

C. kat.: http://bit.ly/1ssZABg

E. kat.: http://bit.ly/1sw0vCh

A tételek kidolgozását általában az autósiskolák már elvégezték, így vizsga előtt, de egyesek már bejelentkezéskor odaadják neked. Ha mégsem rendelkeznél kidolgozott tételsorral, akkor is könnyedén találsz a neten. Nekem ugyan van egy pár példányom, de kinyomtatva, így a szkennelést elkerülendő beszúrom ide az egyik autósiskola által közzétett verziót amit találtam:

http://bit.ly/ZUQ4fX

______________________________

Egyelőre ITT tartok most (2014. október 20.), mert az E kat. forgalmi vizsgaidőpontomat 2014. november 13-ra jelölték ki. Amint túl leszek a vezetésen és a vizsgán, természetesen kibővítem ezt a cikket.

______________________________

A cikket most,  2014. november 20-án frissítem, hogy folytassam az E kategória forgalmi vezetéssel és vizsgával. A vizsgát végül nem november 13-ra kaptam, de erről lentebb olvashatsz.

______________________________

A forgalomban való pótkocsis vezetéstől nem kifejezetten féltem, de azért észben kell tartani, hogy immár egy jóval hosszabb szerelvénnyel kell megoldani ugyanazokat a közlekedési szituációkat amiket eddig a személyautóról a teherautóra váltva is meg kellett már egyszer tanulni.

Az első vezetésemnél nekem volt lehetőségem felcsatolni a pótkocsit, amit persze még az oktató irányítása mellett tettem meg, de nagyon tetszett, hogy egyáltalán nem olyan félelmetes a dolog, mint amire számítottam. Elindulás előtt természetesen érkezik még néhány jó tanács, de a végszó mégis az: Ugyanabban a szellemben közlekedjünk most is mint anno a C-nél. A tachográf korongot itt is természetesen kitöltöttük, erről a "C forgalom" résznél feljebb már írtam.

A forgalomba kihajtva két tényező volt ami megszokást igényelt:

• az egyik, hogy természetesen érezni az autó viselkedésén a megnövekedett súlyt, ezáltal a fékérzet is megváltozik (ne felejtsük el, hogy immáron a pótkocsi fékrendszere is aktívan dolgozik)
• a másik pedig, hogy - értelemszerűen - a megnövekedett hossz miatt más kanyaríveket kell venni ha nem akarunk felmenni az útpadkára a pótkocsi kerekeivel

Szerencsére mindkettőt viszonylag hamar meglehet szokni, szépen odafigyelve, az oktató instrukcióit mindig betartva kényelmesen bejártuk a vizsgaútvonalakat.

Egy említésre méltó dolog történt: Az egyik körforgalomhoz közeledve kettes alapjárat környékén gurultam, a körforgalomban egyetlen autó haladt ami nem indexelt kifelé, tehát sejthető volt, hogy elhalad majd még előttünk is. A táv azonban még nagy volt, legalább 15-20 méterre volt tőlünk, így én gázt adtam, felváltottam és behajtottam. Ez önmagában nem tragédia, de az oktatóm felhívta a figyelmem, hogy egy 17 méteres szerelvénnyel ami nem kifejezetten sportosan indul, nem illik ilyen "közel" bemenni valaki elé, mert fékezésre kényszerítjük... Ezt a szituációt tehát eléggé "személyautósan" mértem föl, de egyben rendesen meg is jegyeztem, hogy legközelebb ne felejtsem el, hogy hány métert húzok magam után.

A vizsgaútvonalak bejárása közben érintettünk több "necces" helyet is, ahol csak úgy lehet elférni, vagy kikanyarodni, ha centikre mész felezővonalak és útpadkák között, illetve egy esetben a szembejövő sávot is igénybe kellett venni a kikanyarodáshoz. Ezeknek nagyon örültem, mert életszagú ízelítőt adtak abból, hogy mi vár majd ránk "cégkeresgélés" közben.

A vizsgaidőpontomat sikerült az iskolának (illetve az oktatómnak) az eredeti időpontról, november 13-áról november 4-ére előre hozni, aminek azért is örültem nagyon, mert az előző munkahelyemről október 31-én léptem ki, így kvázi munkanélküliként várom, hogy megszerezzek végre minden papírt és elindulhassak dolgozni.

A vizsgától őszintén szólva már egyáltalán nem tartottam, mivel itt már "csak" vezetni kell (a C kategóriánál is a forgalmi vizsgát szerettem a legjobban). Az NKH által elvárt E kategóriás vizsgakövetelményekről szóló dokumentumot itt újra belinkelem: http://bit.ly/1sw0vCh A forgalmi vizsgáról szóló részt a 34. oldaltól olvashatjátok.

Elindulás előtt itt is mint a C-nél az indulás előtti ellenőrzéssel kezdünk, azaz motor beindít, lámpák felkapcsol, majd kiszáll és körbeellenőriz mindent (kerekek, pót, rendszámtábla, világítóberendezések). Az oktatót megkéred, hogy nyomjon rá a fékre, így azt is meg tudod nézni. Visszaszállsz, biztonsági öv be, légnyomás rendben, fékre rálép, nyomásvesztés nincs... Indul majd rögtön megáll: Fék rendben. Mehetünk.

Érdekes, hogy úgy mint a C-nél, most is pont a vizsgán történt több olyan apróság is, ami a gyakorlás közben nem. Na nem ilyen katasztrofális jellegű dolgokra kell gondolni, csak pl.: legalább ötször lépett le elém gyalogos, mind különböző típusú és beláthatóságú helyen (az egyikük piros jelzés alatt közvetlenül a fülke előtt 20 centivel sétálgatott, szerencsére álltam és a saját zöld jelzésem kárára vártuk meg míg észreveszi magát)  kétszer fordult ki elém teherautó, egyszer elém, egyszer szemből az én sávomba, biciklist kellett előzni stb... Tehát csupa olyan apróság amitől a vizsgázók tartanak, mert egy-egy vérgőzös vizsgabiztosnál az ilyen szituációkban elkövetett legapróbb hiba is magában hordozza a bukás veszélyét. Itt azonban erről szó sem volt, mindenkit szépen elengedtünk, kikerültünk, megelőztünk, besoroltunk, kisoroltunk, centikre mentünk felezővonalaktól és útpadkáktól azokon a bizonyos "necces" helyeken, így mire visszafele döcögtünk az M5-ösön a kellemes indiánnyár és az ebéd utáni időpont miatt a vizsgabiztosom halk horkanásokkal jelezte, hogy a kelleténél hosszabb ideig tart egy-egy pislogása :) A végén még egy tanulókollégát is utolértünk, aki egy picit még lassabban ment előttem mint egyébként szoktunk, így egy mini konvojba verődve értünk vissza a telepre, ahol vizsgabiztosom magához térve a szunyókálásból tájékoztatott, hogy természetesen megfeleltem.

Már-már a kezemben érezhettem tehát a jogosítványom, de odáig még hosszú napok és némi ügyintézés vezetett. Erről szeretnék szólni a következő bejegyzésben. :)

Hatósági ügyintézés, azaz hova kell menni és mit kell elintézni ahhoz hogy mindenünk meglegyen...

Továbbra is elértek a https://www.facebook.com/kezdokamionos oldalon, így ha tetszett és/vagy hasznosnak találtátok az írásom, illetve ha van az ismeretségi köreitekben olyan akit érdekelhet ez a téma, akkor ezentúl is minden like-nak illetve megosztásnak nagyon örülni fogok :)